Tavaszi tervünk: a világ 4. legmagasabb csúcsa, a Lhoce (8516 m)
Folytatva törekvésünket - hogy minden 8000 m fölötti csúcsra jusson föl a magyar lobogó -, májusban a Lhoce csúcsának elérésére teszünk kísérletet. Szokásainkhoz híven oxigénpalack és magashegyi teherhordók igénybe vétele nélkül mászunk, s ez igazán komollyá fokozza a kihívást. Erre csak kevesen vállalkoznak világviszonylatban is, de az a a filozófiánk, hogy nem a feladat nagyságát kell csökkenteni, hanem nekünk kell felnőni ahhoz.
Az expedíció (Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Mécs László, Gál László, Horváth Tibor) ápr. 8-án Bukarest érintésével utazik Dohába, majd onnan Delhibe, onnan pedig Katmanduba (1600 m). A hivatalos ügyek intézése, a felszerelés elrendezése, élelmiszer-vásárlások stb. után ápr. 13-án repülünk kis, 20 személyes gépekkel Luklába (2800 m). Ez már "Serpaország", a csodálatos Khumbu-völgy - melyben nincsenek gépesített közlekedési eszközök, s csak az "apostolok lován" lehet bárhová is eljutni, és az áruszállítás is jakokkal vagy serpa teherhordókkal történik. 8 napos gyaloglással közelítjük meg a Lhoce alaptáborát (5300 m), mely azonos az Everestével. Az alaptáborban már csak feleannyi levegőt találunk, mint Budapesten, az ehhez való akklimatizáció már a felmeneti túra során megkezdődik. Fölépítjük az alaptábort, majd 1-2 nap múlva a közelben fekvő Imja Ce (Island peak, 6200 m) megmászásával folytatjuk az akklimatizációs bemelegítést. Ezt követően, visszatérvén az alaptáborba, megkezdjük a Lhoce (8516 m) mászásának hosszú folyamatát. Az első nehézség a Khumbu-jégesés leküzdése. Ez egy óriási jéghasadékokkal sűrűn szabdalt ún. függőgleccsert jelent. Sok száz alumínium létra beépítésével válik járhatóvá ez a szakasz, a meredekebb részeken rögzített kötelek segítik a mászókat. A jégfolyam naponta métereket mozog, így nem ritkák a jégomlások. A jégesésen sokszor kell átkelni oda-vissza a táborok építése s az akklimatizáció során. Ezt követően a Nyugati-völgyteknő, vagyis a Hallgatás-völgye fogad minket, melynek végében már ott magasodik a Lhoce több mint 2 kilométer magas nyugati fala - ezen a meredélyen kell majd fölkapaszkodnunk. Átlagos meredeksége 45 fokos, de a csúcsra vezető hófolyosó dőlésszöge helyenként a 60 fokot is eléri. Itt már csak egyharmad olyan sűrű a levegő, mint a tengerszinten, s mivel mi oxigénpalack nélkül mászunk, ez óriási kihívást jelent. A csúcsrégióban az év nagy részében gigászi (100-150 km/órás) szelek tombolnak, a monszun közeledtével azonban nyílik egy-két ún. időjárási ablak, amikor kedvezőbbek a viszonyok, ezeket kell majd kihasználnunk a csúcs elérésére. Tervezett táboraink: Alaptábor (5300 m) 1-es tábor (6500 m) - Hallgatás-völgye 2-es tábor (7400 m) - Lhoce-fal 3-as tábor (7850 m) - Lhoce-fal A csúcstámadásra május közepe után kerülhet sor. Mécs László |
:)
VálaszTörlésLegyetek ugyesek :)