Mécs László - Hegymászó

Tegnap (május 1-jén) az alaptáborból szinte mindenki fölkerekedett: 2 iráni, 1 török, 3 spanyol, 3 mexikói, 1 perui, 1 kanadai és 2 cseh mászó (többségük oxigénnel menne a csúcsra) valamint összesen 8 magashegyi serpa, hogy május 4-5-én megkíséreljen egy végső csúcsrohamot. 

A csapatban azért akadt 1-2 illusztris tag is: a K2 csúcsát is elérő, az Annapurnát harmadszorra próbáló (2-szer a Déli-falon), innen Uli Steck partnereként az Everest Nyugati-gerincére készülő Dan Bowie, a 71 éves "Nagy Öreg", Carlos Soria 4 magashegyi serpájával, az 59 éves spanyol veterán, Oscar, akinek lenyűgöző szakmai életrajza van (többek között a Nanga Parbat Ruppal-fala, a K2-n pedig a Magic Line majdnem a csúcsig) és a cseh Radek Jaros 12 nyolcezressel a tarsolyában (az Annapurnán kívül a K2 hiányzik még neki, ez utóbbit már négyszer próbálta). 

Ennek a hullámnak a farvízét igyekezett meglovagolni Zsolt és Tibi is. Akklimatizációnk elégtelensége miatt én a magam részéről - reálisan nézve - nem adtam esélyt, arra, hogy mi, magyarok a 3-as vagy a 4-es tábornál magasabbra juthassunk. Már maga az alaptábor is igen alacsonyan (4200 m) fekszik, és afölött objektív okokból csak az 1-es táborban éjszakáztunk 5500 m-en. Más nyolcezresnél az alaptábor van nagyjából ilyen magasan. Oxigénpalack nélküli mászásnál szükséges, hogy a csúcstámadás előtt legalább egy éjszakát eltöltsön a mászó 6500-7000 m magasan az akklimatizációs szakaszban, majd térjen vissza az  alaptáborba regenerálódni. 

Az Annapurnánál ez az egyik kulcsprobléma. A legveszélyesebb, lavinás, jégomlásos rész 5700 és 6400 m között van, az ezen való áthaladás sokszor lehetetlen, s így az akklimatizációval sem lehet előbbre jutni. Az oxigénpalackot használók könnyebb helyzetben vannak, nekik nem szükséges ilyen szintű akklimatizáció. De például a 2 cseh a Lhocén akklimatizálódott, majd helikopterrel érkezett alaptáborunkba.  Ráadásul az Annapurna időjárása igen hektikus, rengeteg hó hullik folyamatosan, amikor meg nem, akkor roppant erejű szél fúj a magasban. Nagyon kevés és rövid ún. időjárási ablak van, amikor viszonylagos biztonsággal mászható a csúcs (az Annapurnánál talán nem helyénvaló a biztonság kifejezés, hiszen ez a legveszélyesebb nyolcezres hegy - a csúcsot elérők számához viszonyítva 38 %-os a halálozási arány). Éppen ez a kockázat - aktuálisan szerzett tapasztalatainkkal megerősítve - tartott vissza attól, hogy egy ilyen meglehetősen kétséges és teljességgel esélytelen kísérletbe belevágjak.

De vissza a történésekhez: a tegnapi menet simán ment mindenkinek a 2-es táborig, s tudtuk, hogy ma hajnalban kell leginkább izgulnunk a csapatért, amikor átkelnek az imént említett háborús övezeten. Már itt, az alaptáborban elkészült a forgatókönyv, hogy hajnalban a serpák a kanadai Dan vezetésével új köteleket szerelnek be a lavinák által leszaggatottak helyére, majd pontos időbeosztás szerint követik egymást a csapattagok, hogy ne legyen torlódás, s minél kevesebbet tartózkodjék mindenki a "bombák földjén". Zsolték a zord körülmények miatt nem jelentkeztek be hajnalban, 10 óra tájban a serpák viszont igen. Közölték, hogy a túl nagy hó és a lavinaveszély miatt a 3-as tábor elérése meghiúsult, és valamennyien visszafordultak. Később megtudtuk, hogy éjszaka egy óriási lavina zúdult le a kulcsrészen, melynek szele még a 2-es táborban szendergők sátrait is alaposan megrázta (egyébként itt az alaptáborban is sok lavinát hallottunk az éjszaka folyamán, és most, miközben e sorokat írom, szintén nagy az aktivitás). 13-an vissza is tértek ma az alaptáborba, ők hamarosan hazautaznak. Jelenleg 2 serpa és 8 mászó - köztük Zsolt és Tibi - éjszakázik a 2-es táborban azzal a halvány reménnyel, hogy holnap újra megpróbálják a 3-as tábor elérését. A csúcstámadás esélye erősen kétséges, az újabb előrejelzések szerint ugyanis 4-én délután és 5-én jelentős havazás várható, ám a 3-as táborban nagy mennyiségű - értékes - felszerelési tárgy van (sátrak, hálózsákok, pehelyruhák stb.), s ezek lehozatalát többen meg szeretnék próbálni. Zsolt és Tibi célja akklimatizációjuk javítása lehet, az azonban erősen kétséges lesz-e még további lehetőség bármiféle aktivitásra a hegyen (beleértve a csúcstámadási kísérletet), hiszen úgy tűnik, mindenki levonul, 2-3 ember számára pedig elég reménytelen s igen kockázatos a felsőbb régiókban való mozgás.
Reméljük, holnap minden simán alakul.

                                                        Mécs László
                                     Annapurna-alaptábor, május 2.