Klímavédelmi futás az élő bolygóért

"Levegőt! Ezt kérik azok a magyar iskolások, sportolók, orvosok és egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, akik rajzaikkal, illetve 7 napon át tartó 700 kilométeres futásukkal üzenik a november 30-án kezdődő párizsi klímacsúcs résztvevőinek, tegyenek meg mindent, hogy a gyermekeink is sportolhassanak még szabad levegőn. Mert ha így folytatjuk, ez a lehetőség bizony veszélybe kerül.

A klímaváltozás hatással van a környezetünkre, így az egészségünkre is. Éppen ezért szeretnénk felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a november 30-án kezdődő párizsi klímacsúcson hozzanak hathatós intézkedéseket a környezeti szennyeződés, a globális felmelegedés és a vízkészlet megőrzése terén.

Áder János köztársasági elnök is prioritásként kezeli ezt a kérdést,
az ügy napirenden tartásához és kommunikációjához pedig csatlakozik a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) – mondta az Origónak Gui Angéla, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központjának vezetője.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet egy rajzpályázattal összekötött,
7 napon át tartó 700 kilométeres futással kívánja felhívni a lakosság és a döntéshozók figyelmét
arra, hogy a párizsi csúcson olyan döntések szülessenek, amelyek hozzájárulnak az emberiség túléléséhez. Az az üzenetünk, hogy a saját egészségünk megőrzése érdekében mi megtesszük, ami tőlünk függ, vagyis mozgunk, futunk.
 De ez csak az egyik oldal: szeretnénk olyan világban élni, amelyben a levegő alkalmas a szabadtéri sportolásra! "– nyilatkozta Gui Angéla. A NEFI a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) segítségével felkért minden általános iskolást, hogy rajzolja le, szerinte milyen lesz a világ 20 év múlva, ha nem állítjuk meg a környezetszennyezést.

 A tíz legjobb rajzot egy öt tagból álló zsűri választja ki, alkotóit egyenként 40 ezer forint értékű sportkártyával jutalmazzák. Néhány rajzot a 7 napon át tartó 700 kilométeres futással gyűjtenek össze a NEFI futói és a hozzájuk csatlakozó sportolók. - A rajzokat valószínűleg a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatójának, Kőrösi Csabának adjuk át, a tervek szerint november 27-én – tette hozzá a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központjának vezetője.

Náray Balázs futóbarátommal az Ultrabalatonon

Futással üzennek a klímacsúcsnak

Négy ultrafutó és a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet munkatársai a következő távokat futják le 7 nap alatt:

• Budapest - Tata - Győr
• A Balatont körbe
• Budapest – Dunaújváros - Pécs
• Budapest – Eger - Miskolc

A Balaton körbefutására  Prekopp Péter és Szabó Balázs a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika orvosai vállalkoztak.
Ők két nap alatt 210 kilométert futnak majd, a kihívásnak komoly ultrafutó múlttal vágnak neki.

 Akik öt nap alatt futnak 500 kilométert váltóban: Mécs László hegymászó és Náray Balázs, a Kossuth Rádió szerkesztő-riportere. Páros váltóban együtt rengeteg kimagasló eredményt értek már el, a 221 kilométeres Ultrabalatonon idén 2. helyezettek lettek. A Budapesttől Eger érintésével Miskolcig tartó közel 200 kilométeres szakaszt a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet hat munkatársa is teljesíti váltóban. A futás bizonyos szakaszához csatlakoznak hozzájuk ismert közéleti személyiségek, híres sportolók." 

Üzenne ön is?

Az általánosiskolások rajzaikkal üzenhetnek arról, hogy mit vagy kit óvnának meg a klímaváltozástól, vagy milyennek képzelik a jövőt, ha nem sikerül megbirkóznunk a felmelegedéssel. Alkotásaikat a levegot@egeszseg.hu címre várják. November 27-én pedig mindenkit szívesen látnak a Hősök terén, hogy az üzeneteket közösen adják át civilekkel.

 A Sándor-palotáig tartó 6 kilométeres szakaszt lehet együtt megtenni a sportolókkal, egészségfejlesztő szakemberekkel. Aki szeretne velük együtt futni, az csatlakozzon a Facebook oldalukon https://www.facebook.com/levegot2015 meghirdetett eseményhez. A Facebook oldalra egyébként bárki feltölthet egy fotót arról, hogy mi az, ami szerinte Magyarországon veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.- Legyünk minél többen ott azok közül, akik szeretnének „Levegőt” kapni és csapvizet inni a jövőben is – fogalmazott Gui Angéla."

(http://www.origo.hu/egeszseg/20151027-klimavaltozas-globalis-felmelegedes-megelozes-parizsi-klimacsucs-tavfutas-egeszseg-megorzes.html)

"A „klímafutás” jelentőségét jelzi, hogy fővédnöke Áder János köztársasági elnök, és olyan kiváló sportolók is részt vesznek benne, mint például Kropkó Péter 51-szeres Ironman, Biros Péter háromszoros olimpiai bajnok, Kövér Márton maratoni kajak-kenu világbajnok, Deák Bárdos Mihály birkózó, valamint az egri férfi és női vízilabdázók, a győri kosarasok és a győri ifjúsági válogatott kézilabdások.

A NEFI arra kérte az általános iskolásokat, rajzolják le, szerintük milyen lesz a világ 20 év múlva, ha nem állítjuk meg a környezetszennyezést. November 13. és 19. között néhány rajzot szimbolikusan a 700 kilométeres futás során gyűjtenek össze.


A Klímafutás az élő bolygóért közös futással zárul. Ehhez november 27-én 14:30-kor bárki csatlakozhat, a táv 3 kilométer, és a Hősök terétől a Magyar Tudományos Akadémia előtti térig tart, ahol Budapest legöregebb akácfája található. A célhoz szintén futva érkezik Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója, aki az akácfa előtt átveszi a 7 napon át futva összegyűjtött rajzokat."

( http://m.nemzetisport.hu/atletika/klimafutas-az-elo-bolygoert-2449555)


Holnap reggel 5-kor nekivágunk tehát Balázzsal a 
Budapest - Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Gyermely – Tarján – Vértestolna – Agostyán – Tata – Kocs – Nagyigmánd – Bábolna – Bana – Bőny – Győr útvonalon (kb. 120 km) 

Az út gyönyörű lesz, az idő ragyogó, s Tatán, Nagyigmándon és Győrben sok lelkes fiatal fut velünk egy szakaszon.  Hajrá!










 

A Grossvenediger (3666 m) október elején

A képeket Bádonyi Krisztina készítette.

Telihold-fogyatkozás a Mont Blanc-on

Naplemente a Tête Rousse-gleccserről (3200 m)

Szeptember 26-án Genfbe repültünk, majd kisbusszal Le Fayet-ba utaztunk, onnan pedig - az immáron  101 éves - fogaskerekűvel 2380 m-ig zötykölődtünk. Utána gyalog folytattuk utunkat, s kisvártatva (mintegy 2800 m-en) elértük a hóhatárt.

A Dôme du Goûter északnyugati fala - tetején a menedékházzal

Innen aztán a kemény havon, tagjainkat kellemesen átmozgatva értük el éjszakázóhelyünket. A Tête Rousse-menedékházban (3167 m) néhány ember lézengett, s a háziak is a levonulásra készülődtek már.

A nap alacsony pályájának s a hidegnek köszönhetően a hírhedt Grand Couloir olyan nyugodt volt, akár a bölcsőjében ringatózó kisded. A sziklás terepen viszont hol hágóvassal, hol anélkül lett volna kellemesebb a mozgás.

A futurisztikus, 7,1 millió euróból épült menedékház, melyben fesztiválos karszalagot kell viselni a jogosultság igazolására.

A ház energiafelhasználása állítólag rendkívül alacsony (bár a Volkswagen-ügy kirobbanása óta a józan parasztember még kétkedőbb e dolgokat illetően), ám néhány visszásság igencsak szembeötlő.
A víz nélkül működő piszoárok korában itt az mégis vízöblítéses, ugyanakkor a vízcsapokból nem folyik víz.
A ház egész légtere elméletileg központilag klimatizált (az ablakokat ki sem lehet nyitni), a hálótermekben mégis fullasztóan meleg van (persze, ki is akarna itt aludni?!) Talán a központi szellőztetés koncepciója miatt csak egy jelképes paraván választja el a hálótermeket egymástól (melyekben amúgy is nagy a zsúfoltság), illetve a folyosótól, így az emelet minden nesze eljuthat minden egyes ágyhoz. Mindamellett, ha a folyosón valaki elhalad, önműködően felgyullad egy lámpasor, mely a így a hálótermekbe is bevilágít.
Ami a reggelit illeti, 3 órakor és 7 órakor lehet vételezni, szeptember végén valahol a kettő között lenne optimális. A nap itt ilyenkor fél 8 után kel, s igazán értelmetlennek találom - aminek sokszor szemtanúja voltam -, hogy valaki még sötétben éri el a csúcsot, és a hideg miatt még a napfelkelte előtt el is hagyja azt.
Az olasz Gnifetti-házban nagyon okosan folyamatos a reggeliztetés büféasztalrendszerben, itt is ez lenne a vendégbarát megoldás. Egyébként 1 éjszaka félpanzióval 113 euróba kerül fejenként.
Nos, és úgy tűnik, az új épülettel a személyzet sem lett sokkal kedvesebb... 

Miután 3 órakor kelletlenül elfogyasztottuk a reggelit, fél 6-ig "elmolyoltunk", hogy ne töltsünk a kelleténél többet a csípős hidegben. Közben azért gyönyörködtünk a teljes holdfogyatkozásban, mely 4 órakor érte el teljességét. Másfél órányi csaknem teljes sötétség után a hold újra kikerekedett, fantasztikus színjáték volt, ahogy a gerinc jobbján a hold, balján pedig a kelő nap világolt!

Az a mintegy 30 ember, aki aznap a csúcsra indult, már mind elhagyta a csúcsgerincet, melyet viharos szél tépett, szaggatott az igen hideg, ám tiszta időben. Így abban a kivételes helyzetben volt részünk, hogy senki más nem volt a csúcson, és a környékén sem.

A szél később még erősebbre fordult, így a lemenet sem volt a szokásosan könnyed ezúttal.

A Goûter-házban pihentünk egy órát, majd tovább ereszkedtünk a Tête Rousse-házba, ahol a Maldív nevű szobában aludtunk. Másnap - mivel a fogaskerekű erre a szezonra már bezárt - Les Houches-ig (1007 m) gyalogoltunk számos növényzeti övön át, mely igazán nagy élmény volt. 
Genfben aztán 2 üveg pezsgővel ünnepeltük meg e kivételes mászást.


Csapattagok: Budafoki Róbert, Pintér Ákos - a fényképeket utóbbi készítette - és ML

Erőss TT - május 16.

"Nem kevesebb, mint 384 résztvevő indult útnak szombaton reggel a kürtszó hallatán, Erőss Zsolt nyomában és emlékére. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumnál, Zsolt egykori tanodája elől volt a rajt, az érkezés pedig a Gyilkos-tónál, ahol a sziklamászás szépségeivel először szembetalálkozott a 2013-ban a Kancsendzöngán eltűnt hegymászó.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyói Osztálya és a Dancurás Hegyimető Egyesület által immár második alkalommal megszervezett teljesítménytúrára eljött Zsolt hitvese, Hilda és hegymászó barátai, valamint számos természetjáró, többségük Erdélyből, de határon túlról is. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyói Szakosztályának mintegy száz tagja segédkezett a szervezésben, a terepen pedig munkájukat a gyergyói és borszéki hegyimentőkkel közösen fejtették ki. A megnyitón az osztály elnöke beszélt az esemény fontosságáról. Felhívta a figyelmet arra is, ne feledjük: „minden ember küldetéssel érkezik a földre”.
Az esemény a Hargitai Megyenapok részét képezte, így indulás előtt Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke szólt az egybegyűltekhez, kifejezve örömét, hogy ilyen eseményt támogathat az intézmény. „Minden nagyszerű dolognak a csak azért is a mozgatórugója” - közölte, példaként állítva az útra indulók elé Erőss Zsolt kitartását.
Gyergyószentmiklós alpolgármestere, Nagy Zoltán a város díszpolgárának, Erőss Zsoltnak az életvitele kapcsán buzdította konkrét és átvitt értelemben az egybegyűlteket. Annak az embernek a példáját hozta fel, aki mindig mosolygott, és neve is arra predesztinálta, hogy legyen erős. „Merjünk elindulni az úton, a saját utunkon. És járjuk végig. Nemzetünknek határozott emberekre, nem lézengőkre van szüksége. Jó útjárást, mosolyogva, erősen, ahogyan Zsolt tette!”

Egyházi áldással indult útnak a csapat, Biró Sándor református lelkész kívánta: „senki semmiféle módon ne vezessen félre benneteket”, és szentmisével ért véget a nap a Gyilkos-tónál késő este. Ott György Balázs római katolikus lelkipásztorral adtak hálát a túrázók az élményért, az életért.
Ami a két esemény közt történt, sok lépésben foglalható össze. Legalább húsz kilométerben, de olyan is volt, aki az ötven kilométeres túrára beiratkozva és eltévedve hetven fölött teljesített (ez történetesen én vónék, a szerk.).

 Apró fájdalmak, néhány vízhólyag és másnapra kötelezően előírt izomláz – ezek voltak a legnagyobb egészségügyi problémák. Komolyabb sérülés nem történt, de annál több ok volt az örömre, amelyet az el-eleredő eső sem tudott megfékezni. Jókedvűen, egyénenként vagy csoportban érkeztek a résztvevők a táborhelyre, a Napsugár villa udvarára, ahol együtt töltötték a szombat estét, vasárnap pedig az ő képességeikhez mérten könnyű túrára indultak, egyesek a Gyilkosra, mások a Kerekkőre.
Vadász-Szatmári István, a szervező EKE-osztály elnöke többször is hangoztatta: minden ember addig él, amíg emlékeznek rá, így egyértelmű, hogy az Erőss Zsolt Teljesítménytúráknak is hosszú életet terveznek a hegymászó emlékére." (szekelyhon.ro)

Fotó: Jumbó

Erőss Zsolt Teljesítménytúra

Zsolt mindig is "rajongott" a teljesítménytúrákért, a Kinizsi 100-ast például rendre a "jakszaros" jelzővel illette. Expedícióinkon egyik kedvenc, vissza-visszatérő évődésünk volt az a fajta kérdezzfelelek, hogy "Mondd, Zsolt, mennyiért csinálnád meg a Kinizsi 100-ast?" Ilyenkor hosszas alkudozás következett, de soha nem vállalta be 1 millió forint alatt...
Szombaton minél többen fricskázzuk meg Zsolt jellegzetesen gyergyói orrát!

Nepál - 2015. április 25.

"Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom..."

Forradalmi tettek a Főherceg ellen

 

Március idusán újra méltóképpen vettünk revansot a sógorokon a '48-49-es sérelmekért, megmásztuk a Grossglocknert. Én azon a héten 2 csúcstámadó csapatot is vezéreltem, s mindkét ütközetet megnyertük. Ez azért nemcsak a magyar virtusnak volt köszönhető, hanem az elképesztően kedvező időjárási viszonyoknak is: napsütés, szélcsend várt reánk, a sziklás részeket pedig kemény hó fedte jótékonyan, melyen sokkal kényelmesebben esett a járás. A csúcspont talán az volt, mikor Árpád vezér lába alatt hevert egész Ausztria, ő viszont Krisztus urunk lábánál (ükunokájára való tekintettel)...

Útban Erzherzog Johann felé

A Kleinglockner

"Narancsos forradalom"

Árpád vezér a csúcson

Csúcspanoráma

A képeket Pintér Ákos készítette és Hegedűs Attila.

Ördöglakodalma-hágó - Gyömbér-csúcs

A Tizedes meg a Többiek

Böjtmás havának beköszöntét kis kompániánk az Alacsony-Tátra főgerince egy kisebb szakaszának bejárásával ünnepelte. Változó, globalizálódó, ingatag világunkban egy szubsztrátum változhatatlansága biztos kapaszkodónak ígérkezik minden halandó számára: ez pedig az Alacsony-Tátra főgerincén uralkodó időjárás (a gyengébbek kedvéért: köd, szél, esetleg havazás).

Viharban, fagyban

A Gyömbér alatti kuloár megsízése újfent gyermeki örömmel ajándékozott meg bennünket, s hogy meglegyen a napi penzum, Tizedessel ismét fölcaplattunk a Gyömbérre, ha lehet, még "tátraibb" időjárási viszonyok közepette.


Fotó: Sifi

Everest-alaptábor trekking + Island Peak mászás - április 10-28.

Katmandu színes, kavargó forgatagából 2800 m magasra röpít a kis légcsavaros gép. Innen kezdjük meg 7 napos vándorlásunkat egészen 5300 m-ig, a Csomolungma lábáig, ahol az expedíciók alaptábora található. Utunk a Khumbu-völgyben, „Serpaországban” vezet, ahol nincsen gépesített közlekedés, az áruszállítás jakokkal és főként serpaháton történik. Az itt lakók élő buddhista kultúrája bűvkörébe von minden idelátogatót: a faragott manikövek, az imamalmok, az imazászlók, a kolostorok, a vágtató folyók fölött merészen átívelő függőhidak, a szembejövő szerzetesek látványa s a helyiek végtelen nyugalma, természetes derűje feledteti a gyaloglás nehézségeit. A megkapó táj igen változatos: kezdetben dzsungelszerű, majd fenyvesek, később rododendron erdők, végül kopár, füves legelők jellemzik, mielőtt belépnénk a fekete kövek és a hó meg a jég zord világába – és persze, körös-körül óriási hegyek. Poggyászunkat teherhordók cipelik, szállásunk egyszerű, de takaros teaházakban lesz, melyekben kitűnő helyi és nemzetközi ételek-italok várnak. Ez a túra egyedülálló természeti és kulturális vonatkozásain túl az időben is jó pár száz évet visszarepít bennünket, és nem utolsósorban egyfajta belső utazásra is ösztönöz.

Korábbi naplóbejegyzés:

http://mecslaszlo.blogspot.hu/2011_04_01_archive.html

       

Az Island Peak (6189 m) megmászása

Az Everest-trekking során akklimatizálódunk az

5000 m-es magassághoz, így az, aki szeretne egy 6000 m-es csúcsot megmászni, jó esélyekkel vághat neki a feladtanak. Az impozáns Island Peak csak elszánt, céltudatos, jó állóképességű aspiránsokat jutalmaz csúcssikerrel. Az utolsó szakaszon egy meredek hó-jéglejtőt is le kell küzdeni, melyet fixkötél rögzítésével teszünk lehetővé. A csúcsról lenyűgöző a panoráma:  az Amadablam és a drámai közelségben tornyosuló Lhoce (8501 m) lélegzetelállító látványt nyújtanak.

Korábbi naplóbejegyzés: http://mecslaszlo.blogspot.hu/2011/04/aprilis-21-en-lhotse-alaptaborban.html





Jelentkezés: mecsmaszo@gmail.com.