Kisse hosszura nyult utazasunkat kovetoen ma delutan a Magyar Annapurna Expedicio megerkezett Nepal fovarosaba, Katmanduba (1360 m, 28 C). Budapestrol Dohaba, onnan Delhibe, majd - kiados ugyintezesek, be-, kilepesek, becsekkolasok utan - vegul Katmanduba. Azert ilyen kacifantosan, hogy megtakaritsunk par tizezer forintot - de az is szamit.
Katmandu - ha lehet - meg szmogosabb, mint volt, de a hangulat: a kepek, illatok, izek, a helyiek mosolya s nyugalma, a genius loci idotlenul ugyanaz. Holnap delelott egyeztetunk, targyalunk helyi szervezo cegunkkel, melyet ot serpa fiver mukodtet - koztuk az egyik mind a tizennegy 8000 m folotti csucsot megmaszta, raadasul midegyiket elso kiserletre! Igazan lenyugozo, a szerencse fia lehet, a Himalaja hegyein lakozo demonok jopajtasa...
Holnap szamos tovabbi feladat var rank az egyezteteseken, alkudozasokon kivul, rengeteg burokratikus procedura (mit en a jo oreg britek hagyatekanak tudok be, alapos munkat vegeztek...), valamint felszereles-lerakatunk folkeresese, atpakolasa, elelmiszer- es felszereles-vasarlas stb. Tovabba holnap erkeznek a trekkingesek, akik az Annapurna-koron osztoznak velunk a szepsegekben es megprobaltatsokban. Itt, Katmanduban minen a hegyekrol, a Himalajarol szol, s ahogy nezegetjuk az Annapurnarol szolo kepeket, leirasokat, konyveket, es szoba elegyedunk az utcan, boltokban, ettermekben lebzselo kulonbozo hegyi emberekkel, egyre inkabb tudatosodik bennunk, mibe is vagtuk a fejszenket. A feladat nagysaga, perspektivaja - Kossuth-tal szolva - szoritva hat le kebelemre, de tagjaimat pedzegeti mar a tettvagy.
Mecs Laszlo, Katmandu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése