Jégmászótanfolyam a Malta-völgyben
Február 8-12-ig, az immár hagyományos helyszínnek számító ausztriai Málta-völgyben rendeztük meg jégmászótanfolyamunkat, -táborunkat, melyen összesen 18-an voltunk.
A -15 fokos éjszakai fagy még délelőtt is csak -10 C-ra enyhült, így a jég többnyire rideg, törős volt, kivéve ott, ahol - a a hideg ellenére - szivárgó víz felpuhította. Olykor a jégcsavarokat is csak nagy erőfeszítések árán lehetett elhelyezni. Mindezek ellenére most is pazar élménnyel szolgáltak a megfagyott vízesések mind a rutinosabbaknak, mind a vízjeget most először érintő, s derekasan nekigyürkőző tanulóknak. A Strannerbach, az Aluhohl, a Drefaltigkeitsfall és a Superfeucht jegén másztunk.
A Szentháromság-jégfal mászása az ember lelkét is megérinti
Csodás fenyvesben bújnak meg a jégfalakAz első nap elején történt, hogy elhajoltam egy nagyobb - elölmászó által lebontott - zuhanó jégtömb elől, egy másik kisebb azonban eltalált a tarkómon. Úgy éreztem, hogy a sisak által nem takart részen ért, és csodálkoztam is, hogy csak kissé sajgott a fejem, melyen jókora púp nőtt. Később kiderült, hogy a sisakon keresztül ütött meg, azért nem okozott nagyobb bajt, valamint, hogy hátul a sisakom két helyen is eltört. A többiek méltatták a sisak érdemeit, hogy megvédte a fejemet azáltal, hogy eltört, én viszont úgy éreztem, egy kissé könnyen megadta magát. A sisakom vadonatúj volt, aznap vettem föl először, ráadásul az egyik legdrágább típus...
Vadonatúj, szemetgyönyörkedtető sisakomban
Itt még a templom szenteltvíztartójában is jég van - meglepetésünkre a vasárnapi istentiszteletetegy - a németet törő - magyar lelkipásztor tartotta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése