2011. december 1., csütörtök


Csizmadia Péter (Szöcsi) - a bensőjében föltámadt vágyat követve - 2009-ben 37 évesen 3 társával (Mikolovits Veronikával, Pechtol Balázzsal és Tolnay Katával) kísérletet tett az addig megmászatlan nyugat-szecsuáni Ren Csong Feng (Ren Zhong Fheng, kb. 6000 m) csúcsának elérésére. A Hegy végleg ottmarasztalta őket. Ez a magyar hegymászás történetének legsúlyosabb szerencsétlensége. A veszteség valamennyiünké. A kivülállók természetes értetlensége, a szakma tanulságok levonására irányuló törekvése, a hozzátartozók mérhetetlen gyásza, s az elfogadhatatlan el nem fogadása (http://kereses-a-rzf-en.blogspot.com/) magától értetődő attitűdök.

Tegnap egy bejegyzés érkezett a Pétert hiányoló honlapra (missingpetercsizmadia.blogspot.com/2009/12/missing-peter-csizmadia.html), melynek továbbadása olyan magától értetődő volt számomra, mint Péteréknek a hegymászás:

"Tavasszal megyek az Everestre, igaz, csak trekkingelni; ezert kaptam ezt a linket. Hat en mind elolvastam, a linkeken bolyongtam, a videokat megneztem. Koszonom ezt az 1 orat: az utobbi 1 ev legnagyobb elmenye volt – nekem, total outsidernek. Peternek nem kellett volna 8000 fole masznia, hogy kozel keruljon az egiekhez, es nem kellett volna kvarkokat es gravitaciot kutatnia, hogy kozel keruljon a teremtes titkahoz. Megis mindket dimenzioban a hatarokig mereszkedett. Talan csak Tarkovszkij volt kepes ennyire kozel kerulni reflektoraival es kameraival a teremtohoz, a szubatomi reszek es a 8000 fole gyurodo bolygokereg teremtojehez – aki isteni gegerakot bocsatott ra. Kenytelen volt igy vedekezni, mert sarokba szoritottak. Peter is talan ezt tehette vele, akaratlanul, puszta kozmikus kivancsisagbol. Ugy halt meg, mint a Nosztalgia foszereplo iroja: a kivulalloknak teljesen ertelmetlenul, de a beavatottak tudjak, hogy igy vette ki reszet a megvaltasbol. Erdemes raszanni megszamlalt perceinkbol csupan kilencet: http://www.youtube.com/watch?v=8Uj9d36pMDk.......Szoto"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése