December 29-re virradóra csodálatos téli világ fogadott minket a Magas-Tátrában.
Az erős, a magasabb régiókban viharos szél a völgyekben jelentős mennyiségű havat hordott össze. A hótaposás igen megerőltetőnek bizonyult, különösen a nagyobb testsúlyú, ezáltal térdig, derékig beszakadó résztvevőknek. Egyes gerinceket viszont teljesen lecsupaszított az orkán erejű szél, így ott már könnyű volt a haladás.
A Tupa (Tompa-hegy) csúcsáról gyönyörű kilátás nyílt a behavazott Tátrára, az alant elnyúló síkra, a lustán pöfékelő falvakra, városokra, valamint a távolabbi hegyekre, amíg a szem ellátott. Én a távolban még a Börzsönyt is látni véltem. Gondoltam, nem ártana egy ellenpróba, másnap hát fölszaladtam Kóspallagról a Csóványosra. A kilátás minden várakozásomat felülmúlta: a Naszály, Dobogókő, Galyatető, Kékestető megszokott látványán túl tisztán látszott a Hármashatár-hegy, a Normafa, a János-hegy, a Gerecse. És, hát, igen, észak - észak-kelet felé tekintve impozánsan fehérlett a Kis-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Magas-Tátra, amelynek még bizonyos csúcsai (Kriván, Nagyszalóki, Lomnici) is jól kivehetőek voltak (amit, persze, a mobiltelefonos kép nem érzékeltet). Különös, megkapó látvány volt - az év utolsó napján.
Fotó: Kovács András, Kováts Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése