A Matterhorn 4478 méteres csúcsa teliholdkor. (Fotó: Nenad Salji)

  Afrika teteje: a Kilimandzsáró (5895 m) – január 24.-február 4.

A Tanzánia és Kenya határán ékeskedő hegy megmászásához semmilyen különleges alpinista ismeret nem szükséges, a jó állóképesség viszont nélkülözhetetlen. A túra kb. 2000 m-es magasságból indul, a dzsungelből jól járható ösvényen emelkedünk fölfelé, napról-napra új növényzeti övbe érve. A poggyászunkat teherhordók cipelik, élelmezésünkről szakácsunk gondoskodik. A Lemosho-útvonalon közelítjük meg a csúcsot, mely az egyik legszebb, leglátványosabb út, első harmadában átlagon aluli forgalommal, ugyanakkor megfelelő akklimatizációt, s ezzel jó csúcsesélyt kínál. Ha meghatározó olvasmányélményeink közé tartozik Hemingway munkássága, sajnos igyekeznünk kell: a tudományos prognózisok szerint ugyanis másfél évtizeden belül elveszíti jégkoronáját a Szavanna Királynője.

Bövebben: http://mecslaszlo.blogspot.hu/2012/10/normal-0-21-false-false-false-hu-x-none.html

Bővebb felvilágosítás és jelentkezés: mecsmaszo@gmail.com. 

 

És végezetül egy kis kedvcsináló a Kilimandzsáró megmászásához:

http://www.youtube.com/watch?v=gzSyM6T5hCk&feature=share

Csontváry Kosztka Tivadar: A Nagy Tarpatak a Tátrában (1904-05.)

  "A nyarat a Magas-Tátrában töltöttem, fenyvesillat, szamóca, málna, áfonya körében. Búzaföldeken a pacsirta hangját, a csalitban a fülemüle dallamát hallgattam, fent a magasban a sasokat fütyülve, vonulni láttam. Hajnalban nap nap után a lángoló Kárpátokat figyeltem, s a Tarajkán Szilágyi Dezsõ emlékénél állapodtam meg. Innen gyönyörködtem a nagy tarpataki vízesésben, a Lomnici csúcs és társainak büszkeségében, a közép ormon levõ sziklák eleven világítása és mélységének kifejezhetetlen távlata hatott rám. Nem rajzoltam, nem festettem, hanem csak figyeltem és bámultam a természet monumentális szépségét, a hangulat csendes mély ütemét, a gyönyörnek a legszebb természet zenéjét..." 
 "... legközelebb szeretném a Kárpátok hosszú láncát papírra tenni, de úgy, hogy ragyogjon a hó s minden sziklafolt határozott kifejezéssel is bírjon, mint ez a reggeli órákban a napsugarak általi megvilágításnál látható, s ha már az ecset is oly hűséggel szolgálna, mint a rajzón kezemben, akkor tán első teendőmnek ismerném a magas Tátrát virradatkor - amikor is néha-néha gyönyörű rózsaszínbe tűnnek fel - s ilyenkor a sziklacsoport valóban dísze hazánknak - azt lefesteni".
                                                                                                 (Csontváry Kosztka Tivadar)

Tálos Attila fényképe (2013. I. 3.)

A Grossglockner (3798 m) téli megmászása – január 11-13.

Ausztria legmagasabb csúcsa ilyenkor még impozánsabb, a vastag hólepel varázslatos látványt kölcsönöz a tájnak, s ahogy – a nyári zsúfoltsággal ellentétben – magányosan tapossuk a mély havat a csípős hidegben, átélhetjük a háborítatlan természet felfedezésének örömét. Ehhez persze a szokásosnál nagyobb erőfeszítésre, több kitartásra van szükség – hiszen, mivel a menedékház ilyenkor zárva tart, a téli szálláson kell aludnunk, ahol magunk fűtünk, főzünk, készítünk innivalót hóból –, de az élmény is garantáltan nagyobb és különlegesebb lesz.

Fotó: SZBA

Bővebb felvilágosítás, jelentkezés: mecsmaszo@gmail.com