"Nem kevesebb, mint 384 résztvevő indult útnak szombaton reggel a kürtszó
hallatán, Erőss Zsolt nyomában és emlékére. A gyergyószentmiklósi
Salamon Ernő Gimnáziumnál, Zsolt egykori tanodája elől volt a rajt, az
érkezés pedig a Gyilkos-tónál, ahol a sziklamászás szépségeivel először
szembetalálkozott a 2013-ban a Kancsendzöngán eltűnt hegymászó.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyói Osztálya és a Dancurás Hegyimető
Egyesület által immár második alkalommal megszervezett
teljesítménytúrára eljött Zsolt hitvese, Hilda és hegymászó barátai,
valamint számos természetjáró, többségük Erdélyből, de határon túlról
is. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyói Szakosztályának mintegy száz
tagja segédkezett a szervezésben, a terepen pedig munkájukat a gyergyói
és borszéki hegyimentőkkel közösen fejtették ki. A megnyitón az osztály
elnöke beszélt az esemény fontosságáról. Felhívta a figyelmet arra is,
ne feledjük: „minden ember küldetéssel érkezik a földre”.
Az esemény a Hargitai Megyenapok részét képezte, így indulás előtt Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke szólt az egybegyűltekhez, kifejezve örömét, hogy ilyen eseményt támogathat az intézmény. „Minden nagyszerű dolognak a csak azért is a mozgatórugója” - közölte, példaként állítva az útra indulók elé Erőss Zsolt kitartását.
Gyergyószentmiklós alpolgármestere, Nagy Zoltán a város díszpolgárának, Erőss Zsoltnak az életvitele kapcsán buzdította konkrét és átvitt értelemben az egybegyűlteket. Annak az embernek a példáját hozta fel, aki mindig mosolygott, és neve is arra predesztinálta, hogy legyen erős. „Merjünk elindulni az úton, a saját utunkon. És járjuk végig. Nemzetünknek határozott emberekre, nem lézengőkre van szüksége. Jó útjárást, mosolyogva, erősen, ahogyan Zsolt tette!”
Egyházi áldással indult útnak a csapat, Biró Sándor református lelkész kívánta: „senki semmiféle módon ne vezessen félre benneteket”, és szentmisével ért véget a nap a Gyilkos-tónál késő este. Ott György Balázs római katolikus lelkipásztorral adtak hálát a túrázók az élményért, az életért.
Ami a két esemény közt történt, sok lépésben foglalható össze. Legalább húsz kilométerben, de olyan is volt, aki az ötven kilométeres túrára beiratkozva és eltévedve hetven fölött teljesített (ez történetesen én vónék, a szerk.).
Apró fájdalmak, néhány vízhólyag és másnapra kötelezően előírt izomláz – ezek voltak a legnagyobb egészségügyi problémák. Komolyabb sérülés nem történt, de annál több ok volt az örömre, amelyet az el-eleredő eső sem tudott megfékezni. Jókedvűen, egyénenként vagy csoportban érkeztek a résztvevők a táborhelyre, a Napsugár villa udvarára, ahol együtt töltötték a szombat estét, vasárnap pedig az ő képességeikhez mérten könnyű túrára indultak, egyesek a Gyilkosra, mások a Kerekkőre.
Vadász-Szatmári István, a szervező EKE-osztály elnöke többször is hangoztatta: minden ember addig él, amíg emlékeznek rá, így egyértelmű, hogy az Erőss Zsolt Teljesítménytúráknak is hosszú életet terveznek a hegymászó emlékére." (szekelyhon.ro)
Fotó: Jumbó
 |
Az esemény a Hargitai Megyenapok részét képezte, így indulás előtt Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke szólt az egybegyűltekhez, kifejezve örömét, hogy ilyen eseményt támogathat az intézmény. „Minden nagyszerű dolognak a csak azért is a mozgatórugója” - közölte, példaként állítva az útra indulók elé Erőss Zsolt kitartását.
Gyergyószentmiklós alpolgármestere, Nagy Zoltán a város díszpolgárának, Erőss Zsoltnak az életvitele kapcsán buzdította konkrét és átvitt értelemben az egybegyűlteket. Annak az embernek a példáját hozta fel, aki mindig mosolygott, és neve is arra predesztinálta, hogy legyen erős. „Merjünk elindulni az úton, a saját utunkon. És járjuk végig. Nemzetünknek határozott emberekre, nem lézengőkre van szüksége. Jó útjárást, mosolyogva, erősen, ahogyan Zsolt tette!”
Egyházi áldással indult útnak a csapat, Biró Sándor református lelkész kívánta: „senki semmiféle módon ne vezessen félre benneteket”, és szentmisével ért véget a nap a Gyilkos-tónál késő este. Ott György Balázs római katolikus lelkipásztorral adtak hálát a túrázók az élményért, az életért.
Ami a két esemény közt történt, sok lépésben foglalható össze. Legalább húsz kilométerben, de olyan is volt, aki az ötven kilométeres túrára beiratkozva és eltévedve hetven fölött teljesített (ez történetesen én vónék, a szerk.).
Apró fájdalmak, néhány vízhólyag és másnapra kötelezően előírt izomláz – ezek voltak a legnagyobb egészségügyi problémák. Komolyabb sérülés nem történt, de annál több ok volt az örömre, amelyet az el-eleredő eső sem tudott megfékezni. Jókedvűen, egyénenként vagy csoportban érkeztek a résztvevők a táborhelyre, a Napsugár villa udvarára, ahol együtt töltötték a szombat estét, vasárnap pedig az ő képességeikhez mérten könnyű túrára indultak, egyesek a Gyilkosra, mások a Kerekkőre.
Vadász-Szatmári István, a szervező EKE-osztály elnöke többször is hangoztatta: minden ember addig él, amíg emlékeznek rá, így egyértelmű, hogy az Erőss Zsolt Teljesítménytúráknak is hosszú életet terveznek a hegymászó emlékére." (szekelyhon.ro)
Fotó: Jumbó
